Gyanúsítottként hallgatták ki Biszku Bélát
Gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Biszku Béla volt belügyminisztert - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
#Biszku Béla
MSZP a nyugdíj-privilégiumokról: „Nem kell ezeket a sebeket állandóan szaggatni”
Az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Lakhatási Bizottsága tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak ítélte a tizenöt jobbikos képviselő által jegyzett, A szovjet megszállást követő szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről és a szocializmus áldozatainak társadalombiztosítási kompenzációjáról szóló törvényjavaslatot. A magas grémium kedd délutáni ülésén a jobbikos képviselők mellett igennel szavaztak a Fidesz-KDNP képviselői, míg az MSZP képviselői nemmel. Az LMP-sek nem vettek részt a szavazáson.
Véres idők komcsija, avagy miért nem volt Biszku-per?
Az elmaradt igazságszolgáltatás a mögöttünk lévő húsz év egyik kudarca. Amit a Biszku-ügy most ismét felszínre hozott. De miért is nem vonták felelősségre a 90-es években a Kádár-rezsim vezetőit? Az utódpárt MSZP és a vele lepaktált SZDSZ igyekezett a múltat elfelejteni, az MDF pedig Horn kikészítésén fáradozott, látókörükből a többiek kikerültek. Az elévülésről folyt vita a politikai számítások martaléka lett, kampánytémává aljasodott.
Biszku azt mondja, nem is akart belügyminiszter lenni
Az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak, nemzeti tragédiának tartja Biszku Béla korábbi belügyminiszter. A Duna Televízió Közbeszéd című műsorában az egykori kommunista politikus azt mondta: a megtorlás idején a halálos ítéleteket nem ő hozta, a büntetőeljárásokba nem avatkozott bele, azok szerinte nem koncepciós eljárások voltak. Biszku állításai nem újak, és a hvg.hu korábban már igyekezett dokumentumokkal igazolni, hogy Biszku kulcsszerepet játszott a kádári megtorlások idején.
A Jobbik elvenné a kiemelt nyugdíjakat
A Jobbik törvényjavaslatot nyújtott be, amellyel megszüntetné azt a nyugdíjszisztémát, amelynek eredményeként kiemelt nyugdíjat kapnak az "előző rendszer haszonélvezői". Az ilyen módon beszedett összeget pedig az 1956-os áldozatok között osztanák szét.
Igazat mond-e a filmben Biszku Béla?
Az elhíresült Biszku-filmben, a Bűn és büntetlenségben a volt belügyminiszter kifejti, hogy az erősebb kutya él nemi életet – nem pontosan ezekkel a szavakkal. Ezzel részben a szovjetekre hárította a felelősséget, másrészt pedig folyamatosan tagadta, hogy ő valaha is beleszólt volna bírósági ítéletekbe a kádári megtorlás idején, az 1956-os forradalom – Biszku számára: ellenforradalom - leverése után.
Biszku-film: monstre vita a Parlamentben
Kormánypárti képviselők kezdeményezték, hogy a kormány vizsgálja meg a személyiségi jogok hatályos szabályozását, és tegyen javaslatot arra: a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra hivatkozással.
Folytatódik a Biszku-szappanopera
Biszku Béla ezúttal személyesen próbálta letiltani a róla szóló filmet. A Biszku-filmet készítők ügyvédje úgy nyilatkozott a hvg.hu-nak: Biszku Béla közszereplő, és ha leül egy kamera elé, nem gondolhatja azt, hogy ebből nem közszereplés lesz. A filmesek egyike a hvg.hu-nak elmondta azt is, hogy a moziban látható kapucsengő nem Biszku Béláé, annak alapján nem azonosítható a volt belügyminiszter lakása.
Ungváry Krisztián: Mennyiben hasonló Kiss és Biszku védekezése?
A levéltári iratok titkosításának feloldására alakult „ügynökbizottság” tagjaként Ungváry Krisztián történész a Kiss László alkotmánybíróval való pereskedésében a saját bőrén tapasztalhatta, hogy az érvényben lévő jogszabályok mennyire hátráltatják a pártállami diktatúra működésének megismertetését. Ungváryt két és félmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Legfelsőbb Bíróság. A pénz előteremtését célzó akciót a Facebookon kezdeményezte Váczi Imre, a Biszku-film levetítése előtt pár nappal. Kiss, az egykori egyetemi párttitkár ugyanazzal a logikával érvelt a törvény előtt, mint a közélettől régen visszavonult Biszku Béla, a korai Kádár-korszak véreskezűnek tartott belügyminisztere: csak véleményének adott hangot, amit a hatóságoknak nem volt kötelező megfogadniuk.
Film Biszku Béláról, avagy egy gyilkos anatómiája
A forradalom utáni megtorlás egyik vezéralakjáról, Biszku Béláról szóló film készítőinek nagy érdeme, hogy invenciózus módszerrel szóra bírták a félrevonult és évtizedeken át hallgató politikust és bepillantást engednek egy hithű, mondhatnánk fanatikus kommunista lelkivilágába.
Biszku: „kevés a fizikai megsemmisítések száma”
Az „ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásánál a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma” – ezzel a Biszku-idézettel ér véget a Bűn és büntetlenség című film, amelyet Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, a Mandiner.hu munkatársai készítettek.
A Biszku-család hozzájárult a filmvetítéshez
Biszku Béla családja hozzájárult az egykori kommunista belügyminiszterről szóló dokumentumfilm levetítéséhez - tudta meg a hvg.hu Skrabski Fruzsinától, az egyik készítőtől.
Levetítik a Biszku-filmet
Országgyűlési határozati javaslatot fogadott el a Biszku-filmmel foglalkozó keddi budapesti ülésén a kulturális bizottság, amelynek értelmében nem lehetne személyiségi jogokra hivatkozva betiltani történelmi dokumentumfilmeket. A filmkészítők lapunknak elmesélték, hogyan jutottak el szülőfalujából kiindulva Biszkuhoz, s azt is, hogy zárt körben levetítik a filmet.
Titkos pártszerv tartotta rövid pórázon a bíróságokat
Az eddig nyolcezer oldalnyi, most előkerült pártirat alapjaiban változtathatja meg a Kádár-korszak jogszolgáltatásáról gondoltakat. Kiderült, hogy a pártközpont 1957 és 1988 között rendszeresen egyeztett a belügy és az igazságszolgáltatás vezetőivel. A hangsúly az egyedi ügyekről idővel átkerült ugyan a jogpolitikára, a Koordinációs Bizottság mégis végig olyan döntéseket hozott, amelyeket a „szocialista törvényesség” dicsőségére a végrehajtók ukáznak tekintettek.
A Biszku-ügy jogi háttere
A tudományos kutatás szabadságát is veszélyeztetheti a nemzetiszocialista és kommunista bűnök nyilvános tagadását büntető törvény – írja a HVG cikke.
Fleck Zoltán: pótcselekvés a Biszku elleni eljárás
Fleck Zoltán szerint elképzelhető, hogy az ügyészség vádat emel Biszku Béla ellen a kommunizmus bűneinek tagadása miatt, a szólásszabadság érdekében azonban reméli, ha így lesz, a bíróság felmenti az egykori belügyminisztert. A jogszociológus elmondta: pótcselekvésnek tartja az 1956 utáni megtorlások egyik irányítójának nyilatkozata miatt indított eljárást.
Fidesz: a múlt megértését segíti a "lex Biszku"
A továbbiakban ne lehessen a kutatók és a nyilvánosság elől elzárni a kommunista, majd szocialista diktatúra történelmi dokumentumait, eltitkolni vezetőinek tevékenységét - összegezte a fideszes L. Simon László a lex Biszkuként emlegetett országgyűlési határozati javaslat céljait.
Álruhás újságírók akcióban
A nemzetközi sajtógyakorlatban nem ritkaság, hogy oknyomozó újságírók személyazonosságukat és szándékaikat eltitkolva szerezzenek exkluzív információkat, ám a Biszku-film készítőinek módszere meglehetősen egyedülálló.
Most maga Biszku Béla tiltotta le a róla készült filmet
Biszku Béla sajtóközlemény útján tudatta, letiltja a róla szóló dokumentumfilm vetítését, mivel - írja - abban olyan felvételek is vannak, amelyben nem mint közszereplő jelenik meg a volt belügyminiszter.
Bizottság jöhet létre a Biszku-film miatt
A Fidesz rendkívüli bizottsági ülést kezdeményezett a Biszku-film bemutatójának betiltása miatt. A Jobbik az elmúlt hatvan évre kiterjedő elszámoltatást akar.